58. SZÉKELYHIDAS

1291-ben Hydusteluk néven jelentkezik a forrásokban, míg 1332-ben Hydus, 1461-ben Hidas, 1517-ben Hydas (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Tamás a pápai tizedjegyzék szerint 10 dénárt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 183.; Orbán: Székelyföld. V. 121., 3. jegyz.)

Korán elpusztulhatott, mert később sem a templomról, sem a templomhoz tartozó hívekről nincs adat. A XVII. század elején még lehettek hívei, mert ott találjuk őket Bethlen Gábor hadának veres darabontjai között, de utána jobbágyságra vetik őket s hamarosan beolvadnak. (Orbán: i.m. V. 122.)

A XVI. századtól lakói többségében görögkeletiek.