38. MAROSKOPPÁND

1285-ben villa Coppan néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1286-ban Coppanteluke, 1338-ban Kopan formában írják. 1607-ben Kenyértelen Koppánt (Orbán: Székelyföld. V. 68.) említenek.

Templomáról 1622-ből van hiteles adat. A padlás párkányzatán elhelyezett díszes sírkőfeliraton ez olvasható: „IN MONUMENTV… EGR. ELLIS SOMLIAI DE KOPPAN DEFUNCTI ANNO DM CXXII AUG. ATEATIS AUAE LVI UXOR SUA CHARISSIMA SOPHIA POSUIT”. (Orbán: i.m. V. 69.; Ref. Névkönyv. 1868. 17.)

A templom természetesen korábbi, mint a sírkő. Ezt az is alátámasztja, hogy a XVII. század elején létező templomok általában reformáció előttiek. Továbbá, hogy 1285-től a gyulafehérvári székeskáptalan birtoka és 1336-ban is az, amikor Károly Róbert a káptalan kérésére kedvezményeket ad azoknak, akik letelepednek Koppándon és a székesegyház más birtokain. Ekkor telepednek ide is, többek között, keleti vallásúak. (Orbán: i.m. V. 68.; Documente. XIV. C., IV. 368.; Beke: Az erd. egyházmegye. 48.) Templomát a reneszánsz idején újítják.

Középkori katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek, a templommal együtt. Maroscsúcsnak lesz filiája, ill. társegyháza, bár közben volt anyaegyház is; 1762-től református papjai is ismeretesek. (Ref. Névkönyv. 1868. 17.; Benkő J.: Transsilvania. II. 183.; Orbán: i.m. V. 69.)

Református templom