34. MAGYARSZILVÁS

1297-ben Ziluas néven jelentkezik a forrásokban. (Documente. XIII. C.; II. 457.) 1450-ben Syluas (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1499-ben Sylwas (uo.) néven fordul elő.

Középkori templomáról nincs adat. Mivel azonban a XVII. században a Szilvássy család „védnöksége alatt virágzó egyházközségök” volt az unitáriusoknak, ez feltételezi, hogy a reformáció előtt, tehát a középkorban itt templom állott (Orbán. Torda város. 432.), ha a XIV. században nem is, de a XV. században mindenképpen.

Valószínű, hogy középkori katolikus lakói előbb a pusztaszentkirályi egyházhoz tartoztak. (Orbán: i.m. 431.)

A XVIII. század folyamán az unitárius egyházközség hanyatlásnak indul és a templom is eltűnik. 1760-ban előneve (Magyar) még jelzi egykori lakóinak hovátartozását. (C. Suciu: i.m.; Orbán: i.m. 432.)

Benkőnél (Transsilvania) már nem szerepel a XVIII. századi unitárius egyházközségek között.