6. ARANYOSEGERBEGY

1318-ban jelentkezik a forrásokban Egerbeg néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Egurbeg (Egwibeg), 1450-ben Egurbegh (uo.) formában fordul elő.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 5 dénárt fizet, 1334-ben pedig 21 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye.182.; Orbán: Székelyföld. V. 145, 4. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 143, 192.)

1600-ban elpusztul a falu templomával együtt.

Azt feltételezik, hogy a helységtől északra emelkedő Paphegyen állhatott a középkori templom, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy kolostora is volt. (Orbán: i.m. V. 146., 8. jegyz.)

Az új templom építését igazolja az is, hogy Bethlen Gábor 1617-ben egerbegyi birtokokat adományoz volt hajdúinak. Épült-e akkor templom, arról nincs adat, de feltételezhető, mert a fejedelem templomhelyet is adományoz 1617-ben.

Bizonyos azonban, hogy 1796–1799 között épül lenn a faluban a „szép terjedelmes templom”. (Orbán: i.m. V. 149., 1, jegyz.; Ref. Névkönyv. 1868. 8.)

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.), és e század elején is református temploma és egyházközsége van. (Helységnévtár. 1913.) Katolikus kápolnája új.

Református templom

Katolikus kápolna