5. BILAK

Római település volt Neridon néven.

1246-ban Bylokol, 1282-ben Bylok, 1415-ben Vylak, 1587-ben Bilak néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád kori. II. 60.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Az 1246. és 1282. évi oklevelek szerint is püspöki birtok. Mivel szász telepítés is, lehetetlen, hogy már ekkor ne lett volna temploma.

A tatárjáráskor annyira elpusztul, hogy alig marad lakosa, s ezért Gál erdélyi püspök kérésére IV. Béla kiváltságokat biztosít azoknak, akik ide kívánnak letelepedni. (Documente. XIII. C., I. 328.; Györffy: i.h.). A kiváltságokat IV. László is megújítja.

1662-ben is annyira elpusztul, hogy Gondisch Péter nevű papja az erdőkben tart istentiszteletet. (Fabini)

Második temploma minden bizonnyal legkésőbb a középkor végén (kb. 1437-ben) épült és a legújabb korig fennállott, a gótikus kor képviselője volt. Sajnos 1933-ban lebontották és köveit széthordták. (Léstyán J.: Besztercze műemlékei.) Helyette 1899–1903-ban új helyen épül – egészen új templom. A régi védőszentje Szt. Jakab volt. (Fabini)

A XVIII. században még lutheránus anyaegyház (Benkő: Transsilvania. II. 208.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

1944 után lakossága görögkeleti.

Lutheránus templom