118. SZÉKES

1451-ben Székesfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1571-ben Székes formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban Zékes 7 kapuval fordul elő. (Orbán: Székelyföld. IV. 103.)

Katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek.

Templomáról csak egy harang beszél, melyet a református egyház részére négy hívő 1622-ben öntetett: „Campanam hanc edificare curavit in honorem Dei Ecl.

Sekes Re. auo tempore aedilis Luk Pinks, Grego Astalos, Joannes Tot, Mihál Tálas Anno 1622.”

Ekkor református anyaegyház lehetett és ide tartozott Csejd is. (Orbán: i.m. IV. 104.). Később is anyaegyház.

1577-től itt birtokos lesz Berczényi Imre, aki mint buzgó katolikus, 1590-ben családjának kápolnát épít. Az azonban nem marad hosszú életű. 1636-ban ugyanis a húsvéti ünnepek alkalmával összetűzés robban ki a földesúr és a nép között. A földesúr fegyverét is használja, többen meg is halnak, mire a nép a kápolnát és a kastélyt feldúlja (Thaly Kálmán után, lásd Ref. Névkönyv. 1898. 13.; Orbán: i.h.)

Emlékét a falutól délnyugatra a Kápolna-domb őrzi. Ma újított kápolnájuk van a katolikusoknak is. Más egyházról nem tudnak sem a hagyomány, sem az oklevelek.

A helynevek XVI–XVII. századi lakóiról vallanak: Csergő-hegy mege, Hosszú berek, Ingó pataka, Ingó szőlő, Kender szere, Kürvélyszófenék, Kurta láb, Kútfő, Mogyoroskút, Nagy Tamás, Nagy vápa, Nyáras, Őrlő út, Ségely, Szilvás, Törvényfa (SZOKL. VI. 410.), Csendér, Öröszvány, Zsegély (Orbán: i.m. IV. 103.).