109. SEPRŐD

Az 1567. évi regestrumban mostani nevén 6 kapuval jegyezték. (Orbán: Székelyföld. IV. 72.) Középkori temploma nem volt.

1769-ben Szentgericei Nagy István saját telkéből adományoz akkora helyet, amelyiken „a seprődi gyülekezethez alkalmaztatott kápolna és csepegésen kívül egy öllel kert is elférhessen”. (Kelemen: Művészett. I. 180.)

A kápolna fel is épül, s Benkő Károly – már mint templomról – meg is emlékezik róla. (Marosszék. 208.)

Előbb Nyárádszentimrére jártak a hívek és a templom felépülése után is odatartoztak, mint filia. A helynevek XVI–XVII. századi lakóiról vallanak: Bartóth bérce, Berkenyes, Felsőpad, Göspering, Holt Nyárád, Lüget, Malomszeg, Mál ösvénye, Mogyoros patak, Omlás teteje, Patak, Szegények hídja, Semlyék, Szék, Venyika vágása (SZOKL. VI. 410.), Péter deák, Unumáj, Sómoldal, Várpatak, Gyümölcskút (Benkő K.: i.m. 208.).