105. NYÁRÁDMAGYAROS

1567-ben 32 kapuval népes falu Mogyaros (Orbán: Székelyföld. IV. 32.), illetve Mogijaros. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1590-ben már egyházát említik, ami legalább kápolna létét tételezi fel. (Kelemen: Művészett. I. 259., 2. jegyz.) 1643-ból is van adat kápolnáról, amikor még mindig Berekeresztúr filiája. (Ref: Névkönyv. 1905. XVII.; Kelemen: i.m. I. 180.)

1791-ben kőtemplom épül s ebben az időben lesz anyaegyház. (Ref. Névkönyv. 1905. XVII.; Orbán: i.m. IV. 78.) A templomot azonban csak 1846–1866 között fejezik be. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 645.)

Lakói a középkorban mind katolikusok, a reformáció után meg reformátusok.

A Vass család adományából a XX. század közepén katolikus kápolna is épül.

Lakóiról vallanak a nevek és helynevek. 1575-ben a szentpáli csatában szerepel: Zoeke Péter, Zékel Tamás, Zeke Antal, Öccs Péter, Gyeorfi Menyhárt, Theokés Antal, Rada Mátyás (Barabás: SZOKL. VIII. 313.); a XVI. századi helynevek: Csokásd, Disznó ösvénye, Fenes pataka, Halmod vége, Köves út, Szeg, Székmála, Szótőoldal, Válbükk (SZOKL. VI. 409.), Sötétbükk, Várbérce, Unumáj, Nagy-Likad, Kis-Likad, Farkasuddó, Kisér, Kenderes, Tehénhajtó, Kövespatak, Súgópatak, Felszeg, Egerszeg, Sötét bükk pataka (Benkő K.: Marosszék. 201–212.), Kata kútja, Kati hegyese, Magyaros kapuja, Leányhegy, Haranghegy, Ördöngös domb, Faragott domb, Kis-Erhegy, Székhátja (Orbán: i.m. IV. 77–78.).

Református templom