103. NYÁRÁDANDRÁSFALVA

1409-ben jelentkezik oklevélben Andrásfalva néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum 12 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV. 71.) 1453-ban Mihály nevű lakója így írja nevét: Balázs fia Andreas falváról (Barabás: SZOKL. VIII. 82.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek. Nyárádszeredának a filiája. A XIX. század közepén csinos fatemplomuk van. (Benkő K.: Marosszék. 196.) Helyébe később kőtemplomot építenek. A régire csak kerítésének székelykapuja emlékeztet.

A helynevek XVI–XVII. századi lakóiról vallanak: Aszu, Nyárád, Berkenyes, Erős oldal, Kék pataka, Közép bérc, Panorok (SZOKL. VI. 405.), Varga, Somosd bükke, Meleg oldal, Somos oldal, Bagjós, Vércses, Dajnád, Szőlős, Somos (Benkő K.: i.m. 195–196.).