94. LUKAILENCFALVA

Ilencfalva az 1567. évi regestrumban jelentkezik először 8 kapuval. (Orbán: Székelyföld. 43., 3. jegyz.) Lukafalva néven 1409-ben fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Eredetileg két különálló falu volt: Ilencfalva és Lukafalva.

Lukafalván 1623-ban kápolna vagy templom volt, mert ekkor az ilencfalvi Gyöngyösi Péter a templom jobbágya lesz és 1628-ban hasonlóképpen Nagy István is.

A fakápolnáról az a helyi hagyomány, hogy egy Lukács nevű szent életű ember építtette Szent Lukács tiszteletére, s eredetileg Lukácsfalva lett volna a neve. Ha ennek a hagyománynak van alapja, akkor ez azt is jelenti, hogy a kápolna még a katolikus korban épült. (Orbán: i.m. IV. 43., 1. jegyz.; Balogh J.: Magyar fatemplomok. 169.)

A kápolna helyett 1750 körül, egyenlő távolságra a két falutól, kőtemplom épül. Később, 1780-ban bővítik és a faharangláb helyett tornyot építenek. (Kelemen: Művészett. I. 180.)

Más vallású egyház itt nem volt. Az eredetileg katolikus hívek a reformáció óta reformátusok. A XVIII. század végéig mindkét falu Káposztásszentmiklós filiája volt.

Híveiről a helynevek vallanak: Szőke, Gergely, Felső rét, Kenderes, Rücse (SZOKL. VI. 40708.), Szőlőtető, Hegyes él, Csere, Nagyoldal, Tekenyősoldal, Búcsú, Kisáltal, Nagyáltal, Poson, Nagy mál (Orbán: i.m. IV. 151–153.).

Református templom