90. KELEMENTELKE

Az 1567. évi regestrumban mai nevén szerepel (Orbán: Székelyföld. IV. 35.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 18 kapuval. Elég népes falu.

Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott.

Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak. (Orbán: i.m. IV. 35., 2. jegyz.)

A reformációkor az egész falu református lesz, templomával együtt.

1792-ből van adat fatemplomáról, melyet 1811-ben kőtemplommá építenek át. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 644.)

A XVIII. században Benkő Józsefnél is református anyaegyházként szerepel. (Transsilvania. III. 86.) A XIX. század második felétől a településnek római katolikus kápolnája is van. (Schematismus. 1882.) A helynevek régiségéről vallanak: Pácserje, Fingó-domb, Kurta völgye, Vaja, Csillag, Bonca, Ropó, Hollós, Csulóágy, Kútvölgye, Határágy, Patak, Csorgó, Őrhegy. (Benkő K.: Marosszék. 226.)

Református templom