57. SZÉKELYKÖVESD

1451-ben jelentkezik oklevélben Koevesd néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Orbán: Székelyföld. IV. 211., 3. jegyz.) Az 1567. évi regestrumban Köwesdhet 7 kapuval jegyzik. (Orbán: i.h.)

Már a középkorban temploma van, ugyanis 1586-ban János kölpényi pap azt vallja, hogy előbb Kövesden volt „minister”.

1580-ban Foris Gergely zselléreiről azt írják, hogy a református egyházközséghez tartoznak. Ugyancsak János pap vallja, hogy papsága idejében Foris Ferenc elfoglalta a prédikátori telek egy részét. (Ref. Névkönyv. 1903. LXXVII.)

Ha ezekben az években református egyházközség van prédikátorral, akkor az előbb csak katolikus plébánia lehetett, temploma meg katolikus.

A középkori templom folytatása az a kőtemplom, amely részben vagy egészben az 1600-as években épül faharanglábbal. (Ref. Névkönyv. 1903. LXXVII; Balogh J.: Magyar fatornyok. 172.)

1800–1802-ben a templomot újra bővítik, vagy teljesen újjáépítik új kőtoronnyal. (Ref. Névkönyv. 1903. LXXVII)

A templom középkori tanúja az a keresztelőkút, amely az Orbán Balázs idejében a lelkész kertjében volt, és aki szerint „nyolcszög idomáról ítélve a XV. században készülhetett”. (Orbán: i.m. IV. 212.) Benkő Károly is leírja: „Mély fehér kő, melyet két mázsának becsültek... a reformáció előtti korból való, midőn azt szenteltvíznek használták a katolikusok”. (Benkő K.: Marosszék. 320.).

A középkori katolikus falu a reformáció után templomával együtt református lesz, 1586 előtti papja már református.1665-ben is református prédikátorát említik. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 684.)

Református templom