25. MEGGYESFALVA

1390-ben Medgyesfalvának írják az okiratok. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban Meggyesfalva néven 6 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 213.)

Középkori templomról az oklevelek hallgatnak. Csak 1716-ból van adat, amikor gr. Kornis Zsigmond a reformátusok templomát „erőhatalommal” elfoglalja és két család kivételével a reformátusok visszatérnek az eredeti hitre. Templomáról azt írják, hogy hajdan katolikus volt, tehát reformáció előtti, középkori. A templom romos állapotban állott, a gubernátor kijavíttatta, fedéllel és oltárral ellátta. (Historia Domus. I. 133.).

A csúcsíves stílus jegyeit hordozta, ami szintén megerősíti korát.

Az 1922. évi földreform során a kisajátított területekkel az állam tulajdonába került és – mivel nem volt aki gondozza – tönkrement, ezért lebontották.

A reformáció után református filia volt, előbb Káposztásszentmiklós filiája, majd 1673-tól Kakasdhoz tartozott, miután Kakasd anyaegyház lett.

A XVII. századtól Medgyesfalván görögkeletiek telepedtek le.