18. LŐRINCFALVA

1332-ben a pápai tizedjegyzékben jelentkezik először villa Laurencii néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 171.) 1493-ban Lewrynzfalvaként (Barabás: SZOKL. VIII. 157.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) említik. 1567-ben a regestrum 7 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV. 49.)

1332-ben plébániatemploma van, plébánosa Péter a pápai tizedjegyzék szerint 5 dénárt fizet. (Beke: i.h.)

Régi templomáról Orbán (i.m. IV. 40.) számol be: „régi szentélyre épült kőtorony, köríves diadalív, a torony külső falába beépítették az egykori szentségfülkét, illetve annak levélcsomókkal ékes keresztvirágban végződő csúcsmű két gótikus tornyocskával szegélyezett domborműves kőkeresztét...”

A reformáció előtti idők emlékét őrizték az olvashatatlan feliratok és bemeszelt freskók. (Orbán: i.m. IV. 50.) Két, szintén olvashatatlan feliratú harang is volt, de azokat újraöntötték. (Orbán: i.h.)

A tornyot 1786-ban építették a templom keleti felében. (Ref. Névkönyv. 1900. 3.)

1894-ben az Orbán által leírt templom helyébe újat építenek. (uo.)

A reformáció előtti katolikusok a XVI. századtól reformátusok.

Egykor Nyárádtőhöz tartozott, de 1620-ban a prédikátor miatt összekülönböznek és különválnak. (Orbán: i.m. IV. 49.; Ref. Névkönyv. 1900. 3.)

Más egyházról nincs adat.

A helynevek régi lakóiról vallanak: Felszeg, Szőlőtető. (Benkő K.: Marosszék. 154.)

Református templom