8. GEGES

1567-ben mai nevén szerepel a regestrumban 25 kapuval. Nagyságban Marosszék legnépesebb falui közé tartozott, csak Marosvásárhely és Nyárádszereda előzte meg, ha a kapuk számát tekintjük. (Orbán: Székelyföld. IV. 32., 1. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1572-ben és 1577-ben is szerepel egy határjáró levélben. (Benkő K.: Marosszék. 145.)

Az 1913. évi Schematismus a régi plébániák közé sorolja (Olim parochia), amire alapot ad a fent idézett népességére vonatkozó adat is. Tehát plébánia-temploma is középkori volt.

1693-ból kőtemplom építésére van határozat és két év alatt fel is épül. Elődje tehát régi lehetett, ha ekkor újat kellett helyette építeni. 1834-ben ezt a templomot is lebontják és 1839-ig újat emelnek helyébe. (Ref. Névkönyv. 1896. 11.)

Középkori lakói mind katolikusok. A reformáció idején a református egyház veszi át a régi plébániatemplomot és a templom híveit is. 1643-ig Nyárádszentsimon leányegyháza, azután anyaegyház. A helynevek régiségéről vallanak: Büdös, Vápa, Galambhegyes, Kápolna dombja, Borzond hegyese, Csürkés, Nagyhegy, Ropó, Kishegy, Somoldal, Nagypatak (Benkő K.: i.m. 144.), Szénafűpuszta. (Orbán: i.m. IV. 32.)

Református templom