111. MAGYARHIDEGKÚT

1432-ben jelentkezik a forrásokban (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben mai nevén a regestrum 10 kapuval jegyzi (uo.).

A XV–XVI. században egy Hidegkút van. Később Székelyhidegkút is, de az görögkeleti. Nem volt középkori temploma. Később is Nagysolymos filiája, de már 1708-ban saját temploma van, mert ekkor követelik, hogy a nagysolymosi prédikátor „a régi uzus” szerint járjon át Hidegkútra szolgálatra. Ezzel szemben a hidegkútiak „proportionaliter ahhoz illendő segítséggel legyenek” , amikor a nagysolymosi templomon stb. „építés leszen”. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 226.)

A XVIII. században Nagysolymos filiája (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Középkori katolikus lakói a reformáció óta reformátusok.