27. TÖRCSVÁR

1367-ben Terch néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1377-ben lapis Tydrici, 1395-ben castrum Terch, 1412-ben castrum Törcz, 1421-ben Bran, 1529-ben Tercz, 1611-ben Tarczivár, 1667-ben Tercsvár (uo.) formában fordul elő.

Beke, Zimmermann–Wernerre hivatkozva (Székelyföld. I. 63.), egy Bernád nevű plébánosról tud 1255-ben.

A tatárjárás elsöpörhette az akkori templomot és plébániát, mert később nem esik szó róluk.

Nagy Lajos 1377. nov. 19-én kelt rendeletével néhány barcasági falut Brassó alá rendel a brassóiak azon szolgálatáért, hogy új vár felépítését vállalták Törcsváron. A következő évben fel is építik a mai várat, mely a király birtokában marad. 1412-ben Zsigmond királytól a havasalföldi vajda, Mircea cel Bătrân kapja meg, hogy szükség esetén a török elől ide menekülhessen. 1419-től a király a székely ispánok hatalma alá helyezi a várat, 1498-től pedig Brassónak adományozza, elzálogosítva 3000 forintért.

Biztosra vehető, hogy a középkori gyakorlat szerint a várban vagy a várhoz tartozó településen legalább kápolna volt.

1760-tól katolikus plébánia létesül, 1769-ben meg új kápolnát építenek. (Schematismus. 1882. 44.)

Törcsvár