102. KADICSFALVA

1566-ban Kadychfalva néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.). 1567-ben a regestrum 7 kapuval jegyzi (SZOKL. II. 220.); 1658-ban Kajdicsfalva (C. Suciu: i. m.) formában fordul elő.

Középkori temploma nem volt. Székelyszenttamásnak volt filiája.

Ha temploma nem is, de kápolnája legalábbis már a XVII. század elején vagy még előbb lehetett, mert 1614-ben egy bethlenfalvi lakos azt vallja, hogy a pápás papok idejében a bethlenfalviak Kadicsfalvára is jártak prédikációra. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 324.)

1755-ben egy szentegyházasfalvi ember úgy emlékszik, hogy az udvarhelyi Szent Anna-kápolnát „Kadicsfalvára transferálták, mint filiális Eclesiába” (Dávid L.: i. m. 321.). Ez lehetséges, mert ebben az időben Kadicsfalva Udvarhelyhez tartozott.

1656-ban már van templomuk, ugyanis ekkor a szenttamási megyebíró azért perli a kadicsfalviakat, „mert a maguk templomához vágták le az anyaegyház erdejét.” (Dávid L.: i. m. 306. 42. jegyzet)

1769-től Kadicsfalva kérelmezi, hogy önálló plébániát alkosson. Kérése 1802-ben teljesül. Közös erőből 1778–1780-ban új templomot építenek. (Schematismus. 1882. 181.) Ekkor társegyháza Bethlenfalva is.

A középkortól kezdve mindvégig tiszta katolikus falu volt.

Katolikus templom