78. VÁROSFALVA

1566-ban Városfalva néven jelentkezik az okiratokban (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben a regestrum 8 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 218.)

A falu eredetileg fenn a Magyarostetőn feküdt, ahol ősi temető volt és annak közelében, a Hegyestetőn, vár állott. Attól kaphatta nevét. Onnan leköltözött a völgybe és a megszűnt Tankófalva lakóival gyarapodva, közös templomuk volt a két falu között. A templom helyét Orbán (Székelyföld. I. 169.) még ismerte. Nem valószínű Orbán Balázs (I. 169., 15. jegyz.) azon véleménye, mely szerint 1317-ben Norradus Telegdi főesperes (plebanus de Varasio) Városfalvának lett volna a plébánosa. Bizonyosabb, hogy Szászvárosé volt. (Documente. XIV., C. I. 264.)

A költözés még a XV. században történt, s miután a régi templom megszűnt, 1695-ben a falu mai helyén építenek templomot. (Orbán: i. m. I. 168.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során unitáriusok lesznek. A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), és e század elején is csak unitárius temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)

Unitárius templom