24. SZÁSZVERESMART

1337-ben Werizmorth néven jelentkezik a forrásokban. (Documente. XIV. C, III. 433.) 1413-ban Weresmort, 1423-ban villa Veresmarth, 1488-ban Roderbach (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1371-ben Ruffa ripa (Orbán: Székelyföld. VI. 424.) formában fordul elő. (Urkundenbuch. II. 364, 369.)

1242-ben alapítják szász telepesek.

Temploma román kori csarnoktemplom volt a XIII. század második feléből, 1300 táján.

Középkori temploma helyett a XV. században terjedelmes templomot építenek, amely majdnem teljesen kitölti a várkastély belterületét.

A középkori templomból csak a szentély apszisa, a félköríves román stílusú diadalív maradt meg.

A templommal egyidőben épült nyugatra a három oldalával szabadon álló harangtorony. Nyugat felé félköríves kapuzat, a templom felé csúcsíves kapu nyílt. Amikor a tornyot erődítették, ez utóbbi kaput befalazták. Földszintjének mennyezete keresztboltozatos, melynek kőbordái ciszterci mintát követnek és zárókő nélkül találkoznak.

A XV. században épült egyszerű várfal veszi körül. A délnyugati kaputoronyból csak a várfalon megmaradt kapuív látszik.

A déli torony lebontása előtt készült fényképfelvételen az 1532-es dátum olvasható. 1898-ban bontották le a várfal keleti szakaszával együtt.

A kaputornyot a Basta kori harcok rombolták le, amikor a templomot és a falut is tűz pusztította. Pestis és éhség is tizedelte akkor a népet, ezért a várat régi nagyságában nem tudták többé visszaállítani. (Fabritius: S. Kirchenburgen. 47.; Komm mit. 1978. 92.)

A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208, Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom