33. KŐRISPATAK

Már 1382-ben jelentkezik oklevélben a mai nevén: Corospatak. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1459-ben Kerespataka (uo.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrum Keörwspatak néven 27 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.)

Középkori templomról nincs okleveles adat. Ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma.

A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között. A középkori templom a többségben maradt reformátusoké lesz. Korára lehet következtetni abból, hogy a megmaradt falrészlet gótikus elemeket is őriz, melyek megmenekültek akkor is, amikor 1819–1822-ben újjáépítik s bővítik a templomot. 1811-ben kazettás mennyezetet kap. (Kőrispataki falutalálkozó, 1998) Az unitáriusok is templomot építenek maguknak 1677-ben fából, 1805–1913-ban kőből. A XVIII. sz.-ban református és unitárius anyaegyház van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188, 227.)

A reformátusok középkori temploma helyén is 1820-ban új templom áll, a régi ugyanis 1820 előtt leég. (Kovács: Magyar ref. templomok II. 707.)

E század elején is csak református és unitárius egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom

Unitárius templom