17. FENYÉD

1532-ben jelentkezik az okiratokban villa Fenyéd néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum 8 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.)

1602-ben Fenyődnek (C. Suciu: i. m.) említik.

A pápai tizedjegyzék ilyen néven nem hozza. Középkori templomról okirat sem beszél.

Ennek ellenére középkori temploma volt. A falu felső végétől északkeletre fekvő Csonkatemplom helyen a hagyomány régi templom emlékét őrzi, amely közös temploma volt Fenyédnek és Máré-falvának. Ezt erősíti meg a régi templomból a mai templomba beépített két ajtókeret, két kis csúcsíves ablakkeret, a kő keresztelőmedence és az egykor falba épített szenteltvíztartó. Ez egy emberfejes gyámszerű kő, mely később a székelykeresztúri múzeumba került.

A keresztelőkút kehely formájú: szára, nódusza, talpa nyolcszögű, medencéje 16 szögű.

Az egyik kapu csúcsíves keretét a torony bejáratában helyezték el, míg a másik a sekrestye bejárata. A két kis csúcsíves ablakkeret a karzatra nyíló ablakban kapott helyet. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 130–131.) A régi templomból származik még a nagy faragott körmeneti feszület.

Az 1763-ban épült templom (Schematismus. 1882. 180.) jelen századra kicsinynek bizonyul és ezért 1925–1926-ban tágasabb, új templomot építenek, amelybe szintén átmentik a fent felsorolt középkori (valószínűleg XV. századi) gótikus emlékeket. Az építés, illetve bővítés során a két kis csúcsíves ablakon kívül még addig létező csúcsíves ablakokat nagyobb ablakokkal helyettesítik.

Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmarad katolikusnak. E század elején is csak katolikus temploma és egyházközsége van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom