17. KERESZTVÁR (falu)

Csak a múlt század végén kapta ezt a nevet, mert feltételezték, hogy itt állt Kreutzburg vára. A legújabb vélemények szerint azonban a falu felső végén levő földvármaradványok korábbi időből származnak. (Akárcsak Földvár esetében, ahol a lovagok betelepítése előtt földvár volt, ami később névadója lett.)

Keresztvár falu 1235–1270 között jelentkezik oklevelekben Nyén néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1361-ben Mykofalva alio nomine Leefalua, 1373-ban Lylendorf, 1403-ban villa Nyen formában fordul elő.

Templomáról nincs középkori adat, de 1442-ben Bertalan plébános ismeretes. (Urkundenbuch. V. 101.)

1607-ben a Béldi család (Béldi Kelemen) harangot öntet, amelyen ez a felirat olvasható: „Causa memoriam fieri fecit E.D. Béldi Kelemen 1607”, ami feltételezi a templomot, sőt azt is, hogy a templom korábbi, mert a reformáció évtizedeiben, az 1600-as évek elejének háborús esztendeiben csak a régi templomok pusztulnak vagy a régiek állnak tovább vagy cserélnek gazdát, de újak nem születnek. Csak később, a XVII. század második negyedétől kezdenek – elég ritkán – építeni templomot a kisebbségben maradott egyházak számára.

A középkori katolikus hívek a reformáció idején előbb lutheránusok, majd 1640 után reformátusok lesznek.

A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.; Helységnévtár. 1913.)

Református templom