1. CSÍKCSICSÓ

1566-ban jelentkezik először mai nevén az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567-i regestrum 17 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1675-ben ismét Csíkcsicsó (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő. Középkori templomáról nincs okleveles adat.

A sok bővítés és átalakítás ellenére régi templomáról, a külső támpillérek alapján, feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. (Banner Z.: Csík.)

1699. nov. 26-ról paphívásról és papmarasztásról van adat, ami feltételezi, hogy itt már előbb templom volt s annak papjáról akartak gondoskodni. Semmiképpen sem tételezhető fel, hogy a zavaros XVII. században építettek volna templomot. Bizonyosabb, hogy az előző századból való.

Az 1784. évi püspöki vizitáció megállapítja, hogy a templom egyik részén: „obscura antiquitatis signa visebantur” régiségének jeleit látták. Sajnos ezt nem részletezik. (Schematismus. 1882. 67.)

Delnének, ill. a Szent János-templomnak volt a filiája, de már 1699-ben szeretett volna saját papot hívni. 1776-ban, 1782-ben megkísérli az elszakadást az anyaegyháztól, de a jóváhagyást csak 1783-ban kapja meg. (Schematismus.1882. 67.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 337.)

Mindvégig katolikus falu.

A XVIII. században katolikus plébánia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)

Katolikus templom