49. ERESZTEVÉNY

1567-ben a regestrum Ereztwen néven 12 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 175.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1593-ban Eresztevén (C. Suciu: i.m.) 1597-ben Eresztevény-falva (uo.) formában írják az oklevelek.

A hagyomány reformáció előtti kápolnáról tud, ahová búcsújárók zarándokoltak. Ennek emlékét a falun alul fekvő Kápolna nevű hely őrzi. (Orbán: i.m. III. 176., 1. jegyz.)

Ha volt is kápolna, plébánia-templomról nincs adat. Sőt inkább az a valóság, hogy Rétyre jártak templomba az eresztevényiek, mert a rétyi templom karzatán, többek között, ez a felirat volt látható: „Az Erheszti Ekla corusa...” (Orbán: i.m. III. 167.) Ez a felirat 1738-ból származhatott (s nem a tévesen olvasott 1138-ból), vagy ennél nem sokkal később, mert a XVIII. század második felében már református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)

Mai templomuk 1811-ben épült és reformátusnak, mert a középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció korában református lett. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 668.)

Ezüstkelyhéről az a vélemény, hogy a XIII. századból való. (uo.) 1653-ban Rétynek társegyháza. (Juhász: Református egyházmegyék. 55.) Más egyháza vagy temploma nem volt.

Református templom