28. NAGYBACON

1334-ben Rachanbachan (Beke: Az erd. egyházmegye. 107.; Orbán: Székelyföld. I. 218., jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben pedig Nagij Bachon (C. Suciu: i.m.; SZOKL. II. 219.) néven jelentkezik az oklevelekben.

1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 1 veröczeit és 2 sasos dénárt fizet. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 202.)

A templom eredetileg 1141-ben épült, amint azt a Magyar református templomok c. munka közli (II. 654.).

Gyámíves kapuján az 1508-as évszám olvasható, amely a gótikus kori újítás és átalakítás idejét jelzi. (Ref. Szemle. 1966. 169.)

1797-ben bővítik, majd 1835-ben újjáépítik. Régi stílusának emlékeiből két kapuját őrizte meg: a nyugati kaput az eredeti helyén, míg az oldalfalkaput a gótikus kori átépítéskor a szentély poligon záródású végében helyezték el. Ezen a szemöldökgyámos pálcatagos tagozatok díszes lábazatról indulnak. Az ablakokat teljesen átalakították. A hajdani sekrestye élszedéses szemöldökgyámos nyílású keretét a nyugati karzat feljáratánál helyezték el. (Ezen olvasható az említett 1508-as évszám, mely valószínűleg utólagos véset.)

A belső falat erőteljes támpillérek tagolják, melyekre hevederekkel tagolt csehsüveg boltozat támaszkodik.

A szószék valószínűleg gótikus faragott kövekből összeállított lábazaton nyugszik. Hasonlóképpen, a boltozat gótikus bordáit beépítették a sokszögű szentélyrész falába.

Feltételezik, hogy a hajó falai és átalakított támpillérei gótikus koriak s a középajtai temploméihoz hasonlíthatók. A nyugati homlokzatnál emelkedő tornyot 1862–1863-as javításkor magasították. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 204.–208.)

1757-ből való harangjának felirata reformáció előtti, ugyanis szövege: „C.B.M.I.N.R.I.”, olvasva: Consecratum Beatae Mariae, Jesus Nazarenus Rex Judeorum. 1757„a reformátusoknál nem létező Mária tiszteletet juttatja kifejezésre. (Orbán: i.m. I. 218–219.)

Gótikus kori kelyhe, granulált kupakosárral, 6 rozettával díszített nódusszal és áttört mérműves talppal szintén a régi templom kincséből maradt fenn. (Dávid L.: i.m. 206.)

Uzonka patakánál levő Faluhely név egy hajdani falu emlékét őrzi. A közelében lévő Csokásdombon még egykori templomának helyét is ismerik. Állítólag innen költözött le az ős település Nagybacon mai települési helyére. (Orbán: i.m. I. 219.)

A reformáció után Kisbacon 1734-ben, Magyarhermány 1765-ben lett teljesen önálló. (Orbán: i.m. I. 217., 12. jegyz.)

A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz és marad, a templommal együtt. Egy ideig Kisbacon és Magyarhermány is a nagybaconi anyaegyházhoz tartozott. A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.)

Más egyház és templom nem volt soha Nagybaconban.

Református templom