11. EGERPATAK

Az 1567. évi regestrum 21 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 166.) 1602-ben Egerpatak (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven szerepel az okiratokban.

Az oklevelek sem középkori templomról, sem külön egyházközségről nem szólnak.

1643-ban azonban már biztosan van templom és önálló egyházközség, mert ekkor Albisi Mihály a pásztoruk, aki az egerpataki és lécfalvi lakosság vitás ügyében felkért bíróság tagja. A vitát az váltotta ki, hogy két lécfalvi atyafi nem akart anyagilag hozzájárulni az egerfalvi cinterem kerítésének építéséhez. (Barabás: SZOKL. VIII. 278.)

Mivel a viharos XVI. században az egerpatakiak alig építhettek új templomot, feltételezhető, hogy megvolt a templom már az előző katolikus korban is.

A középkori katolikus lakosság a reformáció korában református lesz és az is marad.

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), és e század elején is csak református egyháza és temploma van.

Református templom