5. BARDÓC

1332-ben Bandachfalvnak írják, majd villa Bardachnak. (Beke: Az erd. egyházmegye. 104.; Orbán: Székelyföld. I. 223., 3. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben Bardoczfalva (C. Suciu: i.m.; Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 208.) néven jelentkezik.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 10 régi kis banálist fizet, l333-ban László pap 1 garast, 2 régi banálist és 4 sasost, 1334-ben 7 obulust. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 152, 163.)

Középkori temploma helyett a XVII. század végén új templomot építenek. (Orbán: i.m. 223.)

A középkori katolikus falu népe a reformáció korában református lesz és az is marad templomával együtt.

Úgy látszik, hogy időközben – talán a reformáció utáni évtizedekben – elveszítette önállóságát és csak 1705-től nyerte vissza újra anyaegyházi rangját. (Orbán: i.h.) A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.)

A bardóci református templom