44. KÉZDISZÁSZFALU

1479-ben Zazfalw néven jelentkezik az oklevelekben. (Aluta. VIII–IX.122.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrum Zazfalwa néven 10 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 117.) 1607-ben Zázfalu (Barabás: SZOKL. VIII. 360.) formában fordul elő.

1426-ban, amikor Zsigmond király szabadalmakat ad a Bereckre települőknek, szászok telepednek ide is és alapítják Szászfalut. Később azonban visszaköltöznek a Barcaságba és itt csak székelyek maradnak. Lakói kezdettől katolikusok és a reformáció után is azok maradnak.

Mivel első lakói a Barcaságból települtek ide, a brassói dékánsághoz tartoznak. (Orbán: i.m. III. 117., 3. jegyz., 122.)

A középkorban Nyujtód plébániához tartoznak, majd a kézdisárfalvi plébánia megalakulása után Kézdisárfalvával van közös templomuk. (Orbán: i.m. III. 117.)

Mindvégig tiszta katolikus falu.