78. VÉRD

1317-ben Wert (V. Suciu: Dicţionar istoric.), 1443-ban Werd, 1601-ben Verd (Urkundenbuch. V. 119.; C. Suciu: i.m.) néven jelentkezik a forrásokban.

1317-ben Mária-temploma van, melynek jövedelmét 6 jó ezüst márkára becsülik, s amelynek plébánosa az üresedésben lévő plébánia után 12 aranyat fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 207.; Documente. XIV. C., I. 261., Urkundenbuch I. 325.)

A templom és plébánia azonban sokkal régibb, mert az első (1200-as évekből) Szeben vidéki telepítések közé tartozik. (Göllner: Geschichte der D. in R. 29.)

1423-ban Caspar Rod a plébános. (Urkundenbuch IV. 196.)

1443-ban is szerepel a templom plébánosa név nélkül. (Urkundenbuch. V. 118.)

A templom valóban román kori csarnoktemplom volt, legkésőbb a XIII. század végéről.

A hajót kelet felé meghosszabbították 1853-ban, és így csak feltételezik, hogy eredetileg félköríves volt. A hajó nyugati végébe még a XIV. században kőtornyot emeltek, egyenlő szélességben a csarnokkal. A toronyban függ Erdély második legrégibb harangja 1438-ból. Felirata: „anno dom. CCCCXXXVIII”. (Komm mit. 1980. 148.) Ugyanebből a korból még van egy harang.

A templomot várfal vette körül, melyből a nyugati szakaszon csak egy töredék maradt meg, az is csak embermagasságban.

A török-tatár időkben olyan időszak is volt, amikor a pusztítás miatt csak 11 udvar maradt a faluban.

Középkori katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.)

Lutheránus templom