58. ROZSONDA

1349-ben Rosundal, 1362-ben Rosental, 1416-ban villa Rosarum, 1500-ban Vallis Rosarum, 1506-ban Rosenthal, 1532-ben Russenau, 1601-ben Rosonfal néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Gótikus csarnoktemploma a XV. század elején épült. Eredetileg XIII. századi román stílusú bazilika. 1509-ben erődtemplommá építik át. Ebben az évben oklevél örökíti meg, hogy a sinki szék 6 forinttal segíti az egyházközséget. (Komm mit. 1974. 48.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.)

Az eredeti keresztboltozatot a szentélyben csillaghálóboltozattal cserélik fel, melynek bordázata téglából készül. A hajó dongaboltozatot kap.

A déli falon különösebb díszítés nélküli keskeny, csúcsíves ablakok nyílnak. Az északi és déli falon van a bejárat, melynek kerete csúcsíves.

A hajó nyugati végét védőbástyává kiépített torony zárja, melynek csak a hajóból van bejárata. A torony belsejének földszinti és első emeleti mennyezete keresztboltozatos.

A szentély fölé is védőemeletet húztak, melynek kiszélesedő falait kívül támpilléreken nyugvó árkádok tartják.

1571. évi feljegyzés szerint: „ecclesia S. Magdalenae.” (Fabini)

Nagyobb harangja 1500 körül készült gótikus, minuszkulás felirattal: „O rex gloriae veni nobis cum pace.” (Komm mit. 1974. 51.) Érdekes az ostyasütője, lutén felirattal és relieffel.

A templomot várfal vette körül tornyokkal, de azokat a XIX. században lebontották. A templomtól nyugatra kolostor állott (Rosalienkloster), mely 1924-ben szintén hasonló sorsra jutott. (Komm mit. 1974. 50–51.) Harangja 1500-ból származik.

Katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

1666-ban a rozsondai plébániára jön az utolsó fogarasi lutheránus pap. (Binder: Közös múltunk. 182.)

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 210.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom