38. KÜRPÖD

1332-ben említik először oklevélben Kyrchperch néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1372-ben Kirchpert, 1488-ban Kyrprig, 1508-ban Kyrprich (uo.) a neve.

1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 3 lotót fizet régi banálisokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 205.; Documente. XIV. C., III. 220.) Ekkor feltűnő neve is templomáról tanúskodik.

1373-ban János a plébános. (Urkundenbuch II. 409, 414.)

A templom sokkal régibb, mert Kürpöd az 1200 előtti Szeben vidéki települések közé tartozik. (Göllner: Geschichte der D. in R. 28.)

A Mária tiszteletére szentelt templom korát stíluselemei alapján a XIII. század elejére teszik. Háromhajós bazilikális templom. Az oldalhajókat egyszerű oszloppár választja el a főhajótól, melyet ma sík menyezet fed. A szentély megőrizte kereszthálós boltozatát. Az apszis boltozata félköríves. Az oldalhajóknak azt a szakaszát, amely közrefogta a tornyot, védelmi célokból lebontották. Ezek záródása keletre egyenes volt. A román kori ablakok nagyobbításuk után elveszítették köríves formájukat.

A templom homlokzatánál áll a vidék legszebb harangtornya. Eredeti köríves ablakait az alsóbb emeleteken védelmi célokból lőrésekké szűkítették.

Az oldalkapuk sem őrizték meg román kori jellegüket, a nyugati kaput pedig befalazták.

A XVI. században várfallal vették körül, sarkain négy toronnyal és északon még külön két toronnyal és elővárral. A bástyatornyokat azonban a múlt század közepén lebontották. Az utolsó, a délkeleti szakaszon, 1968-ban omlott össze. (Komm mit. 1980. 151–155.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 106.)

A reformáció idején katolikus lakói lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

Már 1523-ban Péter káplánt kiközösítik lutheri tanok hirdetése miatt. (Fabini)

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom