33. KISPRÁZSMÁR

1329-ben Tartlaw, 1332-ben Tharcla, 1532-ben Tartlen néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1332-ben Miklós plébános a pápai tizedjegyzék szerint 3 lotót fizet banálisokban. Ekkor tehát már plébániatemploma van. (Beke: Az erd. egyházmegye. 206.; Documente. XIV. C., III. 220.)

A templom legalább egy évszázaddal korábbi, mivel eredeti formája szerint román stílusú: tornyos, háromhajós bazilika.

A főapszis, melynek záródása félköríves, szentélynégyszöggel kapcsolódik a hajóhoz. A mellékhajók záródása ugyan egyenes falu, de belül a félköríves fülkék a mellékoltárok helyén a román jellegű megoldást jelzik.

A román stílus fejlettebb fokát mutatja a vastag falú nyugati torony nyugati oldalán nyíló kapu. Bimbós oszlopfők díszítik, szobrászati faragásokkal, de ezek a felismerhetetlenségig lekoptak.

A kapu alapján a templomot a felekivel hozzák rokonságba, s ez korának meghatározásához is támpontot nyújt: XIII. század eleji. (Gerevich: Román kori műeml. I. 101, 184.; V. Drăguţ: Arta gotică. 28.)

A hajó eredetileg sík mennyezetes, a szentély keresztboltozatos volt. Diadalíve dísztelen.

Az oldalhajók és a főhajó között három árkádos nyílás van. A toronyból is három nagy árkádos nyílás vezet a hajókba. Szt. Katalin tiszteletére szentelték. 1550-ben erődítik.

Kőkerítése a legrégibb a vidéken, de részben lebontották. (Fabritius: S. Kirchenburgen. 22.) Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. Lutheránus anyaegyház a XVIII. században, és e század elején is.

Lutheránus templom