171. KÜKÜLLŐSÁRD

1301-ben jelentkezik először oklevélben Sard néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 559.) 1343-ban Sárdnak, 1492-ben Sárdjnak írják. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Templomáról nincs középkori adat.

1641-ben faharangláb épül. Ez azt feltételezi, hogy katolikus település és már a reformáció előtt létezett, és azok utódai lettek reformátusok, majd unitáriusok. (Balogh J.: Magyar fa-tornyok. 160.)

1334-ben Imre plébános „Saardról” a pápai tizedjegyzék szerint 10 pensa dénárt fizet. Ez azonban inkább a Fehér megyei Sárddal azonos. (Documente. XIV. C., III. 188.) Ebben a kérdésben Beke is bizonytalan, mert mindkét Sárdnál említi. (Az erd. egyházmegye. 176.) Bizonyos azonban, hogy 1356-ban már létezik temploma. (Urkundenbuch II. 121.)

1564-től eredeti szász lakóit magyarok váltják fel, akik előbb reformátusok lesznek, majd unitáriusok.

A XVIII. században unitárius anyaegyház, (Benkő J.: Transsilvania. II: 228.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Unitárius templom