150. SZŐKEFALVA

1314-ben jelentkezik először oklevélben Zeuke néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 562.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1370-ben Zeukefolua, 1453-ban Zewkefalva, 1587-ben Zeokefalwa formában szerepel. (C. Suciu: i.m.)

A középkorban már temploma volt. (Schematismus. 1882. 134.)

1758-ban új tornyot kap Haller János és Dániel Zsófia adományából.

1806-ban templomát lebontják és helyébe 1808–1809-ben újat építenek Haller Karolina, Gyulai Ferenc özvegye támogatásával. 1880-ban tűzvész pusztítja, de helyreállítják. (Schematismus. 1882. 134.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában átélik a vallási változásokat és 1570-től az unitárius vallásnál állapodnak meg; a templom is az unitáriusoké lesz. (Györffy: A Ferencrendiek. 435.)

1744-ben Haller János gubernátor felesége, Dániel Zsófia buzgólkodása sok unitáriust a katolikus egyházba térít, sőt a templomhoz is megszerzik a jogot, és 1745-től katolikus plébánia létesül. (Schematismus. 1882. 134.; Benkő J.: Transsilvania. II. 166.)

A katolikusok a régi templomot lebontják és újat emelnek. Új oltárát Hoffmayer készíti, Haller Jánosné kívánsága szerint a Bécsből hozatott szentkereszt mintájára, melynek kinyitható üveglapja mögött a máriacelli kegytemplom szobrát vagy reliefjét kívánta elhelyeztetni. A tűzvészkor az új oltár elpusztul. (B. Nagy M.: Stílusok. 95., 171. jegyz.)

A megfogyatkozott unitáriusok továbbra is fennmaradnak: anyaegyházuk és templomuk van a XVIII. században, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.)

A XVIII. században és e század elején a reformátusoknak is anyaegyházuk van. (Benkő J.: i.m. II. 187.; Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom