19. KÉZDIKŐVÁR

1332-ben Pusulnik, Pusulnuk néven jelentkezik az okiratokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1349-ben Pesulnuk (Documente. XIV. C., IV. 508.) néven szerepel.

Régi nevét a múlt század végén változtatják Kézdikővárra.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben plébániatemploma van. Papja, Domokos ebben az évben 8 kicsi és 2 régi dénárt fizet, 1333-ban 3 régi banálist, 1334-ben 1 garast. (Beke: i.m. 126.; Orbán: Székelyföld. III. 114., 2. jegyz.)

A középkorban a falu délebbre, a Cékáspatak völgyében feküdt. A helyet ma is Faluhelynek nevezik. Nyomait Orbán Balázs még megtalálta. (Orbán: i.m. III. 114.)

Újabb ásatások feltárták az alapjait 12 méter hosszú, 7 méter széles, vastag falú templom volt félkörívben záródó szentéllyel. Építési idejét a XII. századra teszik. 1998-tól kereszt jelzi a helyét. (Romániai Magyar Szó 1998, 2919–12.)

A falu mai helyére való költözése után 1825-ben új templomot építenek, a régit felhagyják. Szent Lőrinc az új templom védőszentje, valószínűleg a régiét örökölte. A régi templom pusztulása korábban következhetett be, mert Peselnek Szárazpatak filiája lesz és az új templom felépüléséig oda járnak a templomba a peselnekiek is.

Mindvégig megmarad tiszta katolikus falunak.

Katolikus templom