111. PRÉPOSTFALVA

1223-ban Borothnik, 1280-ban Propstriph, 1339-ben villa Prepositi, 1345-ben villa Prépostfalva, 1364-ben Prodtdorf, 1488-ban Prostdorf, 1601-ben Praepostfalva néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1359-ben Prepostfalua, alio nomine Prodnik formában említik. 1223-ban a szebeni prépostság birtoka lesz, s innen kapja Prépostfalva nevét. (Komm mit. 1974. 51–52., Urkundenbuch I. 26.)

A falu eredetileg a Hortobágy patak két oldalán feküdt, s a Hortobágy közelében levő helynevek egy régi templom emlékét őrzik: „af der alder Kirch”, „Bey den alten Dorf”, a patak déli partján. Az 1867-ben végzett ásatások a templom pontos helyét az északi parton azonosították. Ez a régi templom legkésőbb a XIII. század elején épülhetett.

A gyakori áradások miatt a falu északra költözött, feladta a régi templomot s a XIV. században újat, kis gótikus, egyhajós, torony nélküli templomot épített. Ez áll ma is.

A XV. században erődítik: a hajó nyugati részét bekapcsolják a bástyává épített toronyba. Mivel a torony délre kezdett hajolni, a harangokat áthelyezik a keleti sarkán álló toronyba és a torony földszintjét kövekkel töltik ki, bejáratát pedig elfalazzák és a déli oldalon nyitnak új bejáratot.

Az eredetileg sík, festett kazettás mennyezet helyett gótikus bordás mennyezetet építenek és föléje a hajót és szentélyt átfogó erődemeletet emelnek. A szentélyt, mely a többszög három oldalával zárult, később lebontják és kelet felé meghosszabbítják.

1500-ban szabálytalan négyszög alakú várfallal veszik körül, amelyet azután még egy külső fallal megerősítenek. Később a belső várfalakat lebontják.

1860-ban a beomlással fenyegető boltozat is hasonló sorsra kerül; stukkómennyezettel helyettesítik. (Komm mit. 1974. 51–52.; Fabritius: S. Kirchenbürgen. 15.)

Lutheránus anyaegyház, a XVII. században, és e század elején is.

Lutheránus templom