105. NÁDPATAK

1332-ben Rorbarch (Rohrbach) néven jelentkezik az oklevelekben (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1389-ben Rohrbachnak, 1601-ben Nádpataknak (uo.) írják.

1313-ban plébániatemploma van, papja, Henrik a pápa előtt dézsmaperben szerepel. (Beke: Az erd. egyházmegye. 204.; Capit. Alb. f. 4: num. 37.) 1332-ben papja, Lukács a pápai tizedjegyzék szerint négy évre négy régi banálist fizet. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 220.)

A templom építési idejét régebbre teszik, a XII. és XIII. század fordulójára. (Kemény– Gyimesy: Ev. templomok. 110.; Göllner: Geschichte der D. in R. 28.; Roth: Die d. Kunst in S. 17.) A román kori templomok közé tartozik. (Nägler: Die Ansiedlung. Tafel. XXX.)

Háromhajós, pilléres bazilika volt. A tatárjárás lerombolta. Ma csak a főhajó pillérsora és a torony falazata eredeti, a tornyot viszont a tatárjárás után, a XIII. század második felében építették. (Göllner: i.m. 170/107.)

A XV. századi török betörések megrongálják a Szentmihályról elnevezett templomot. Csak a főhajót tudják helyreállítani, a lebontott oldalhajókba nyíló árkádokat, valamint a toronyból nyíló ajtókat és a torony nyugati kapuját befalazzák. Ugyanekkor a régi sík mennyezetet téglából készült dongaboltozattal helyettesítik. A hajó fölé védőemeletet húznak, melynek alátámasztására külső pillérekre támaszkodó boltíveket építenek.

Később, kelet felé, a szentélyt a nyolcszög felével záródó apszissal meghosszabbítják. Az erődítések a régi ablakokat részben eltakarták. (Roth: i.m. 17.). Ugyanakkor a templomot egyszerű támpilléres fallal veszik körül, faltoronnyal. (Kemény–Gyimesy: i.m. 110–111.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom