83. MAGYARFELEK

1270–1272 között Scentkerest néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Tévesen Szászkeresztúrral azonosították. 1393-ban és 1478-ban Felekként említik. (C. Suciu: i.m.)

V. István 1270–1272. évi oklevele szerint Scentkeresten kőtemplom van a szentkereszt tiszteletére szentelve. V. István oklevele Lestyán és Lőrinc székely birtokosok („Laurencij? et Levstachij, filij predicti Laurencij”) beiktatásáról rendelkezik két falu, Szederjes és Szentkereszt birtokába. Nyilvánvaló, hogy Szentkereszt a szomszédos feleki Szentkereszt kőtemplomára vonatkozik s nem a távoli Szászkeresztúrra, amelynek birtokába alig iktathattak be székelyeket, mivel az tiszta szász falu volt. (SZOKL. III. 3.)

1660-ban összeírják Felek egyházi javait, ekkor tehát még egyháza van. (A Református Szemle idézi a Liber ecclesiaeből. Ref. Szemle. 1966. 160.)

Középkori katolikus lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.

A XVII. század folyamán annyira legyengül, hogy a következő században már megszűnik mint anyaegyház. További gyengülése oda vezet, hogy 1920-ban a hívek nélkül maradt templomot és kőkerítését lebontják és köveit eladják.