61. KERELŐ

Egy 1263. évi hamis oklevélben Kerelew néven szerepel, mint a kolozsmonostori apátság birtoka. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 555.) 1324-ben is. 1332-ben Kerelev, 1448-ban Kerele, 1587-ben Kereleo formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1332-ben plébániatemploma van, papja, Benedek a pápai tizedjegyzék szerint 15 dénárt fizet, majd 3 dénárt és 7 obulust. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 132.)

A templom a XVII. században is megvan, mert 1649-ben anyaegyház, amelyhez mint filia Buzásbesenyő is tartozik, és amelynek papjai is ismeretesek: 1653-ban Vásárhelyi Bálint, 1651-ben Naményi Mihály, 1653-ban Vásárhelyi Bálint, 1657-ben Küküllővári Dániel. (Orbán: Székelyföld: V. 30.)

A reformáció idején lakói reformátusok lesznek, a templommal együtt.

1728-ban még említik az egyházat, de hívei annyira megfogyatkoznak, hogy a XVIII. század közepéig az egyház megszűnik és a templom nyom nélkül eltűnik.

A hagyomány úgy tartja, hogy a hívek többsége Kiskapusra költözik és beolvad a lutheránusok közé. (Orbán: i.h.) A megmaradt hívek Buzásbesenyőhöz tartoznak, mint filia, és ide kerül a harang és a kehely is.

1661-től görögkeletiek telepednek Kerelőre.

Katolikus templom