49. HARANGLÁB

1301-ben Harangláb, 1332-ben Haranglas, 1492-ben Haranglaab néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 553.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1332-ben plébániatemploma van, papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 15 dénárt fizet, majd ismét 10 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 145.; Documente. XIV. C., III. 132, 144.)

1301-ben Harangláb néven jelenik meg az oklevelekben, sőt Haranglábpatakatő határnév is szerepel, ami azt jelzi, hogy harangláb állott itt, templommal vagy a templomtól különállóan.

A középkori templom már nincs meg, de helyette két templom is áll. A középkori katolikus lakosság ugyanis a reformáció során református lesz, majd unitárius, később részben újra református. Utóbbiaké a középkori Szent Erzsébet-templom utóda.

A XVIII. században unitárius anyaegyház és református filia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 187, 227.) E század elején is mindkét egyház létezik. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom