32. DÉSFALVA

1270–1272-ben Hagmás, alio nomine Desfalua néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 551.) 1301-ben Déésfalua, Désfalva, 1366-ban Hagmás, alio nomine Désfalua, 1425-ben Désfalwa, 1517-ben Hagymás, 1587-ben Deesfalwa formában szerepel. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Középkori oklevelek templomáról hallgatnak.

Az 1301-ben készült határleírás helynevei katolikus lakosságról beszélnek (Haranglábpataka, Körtwetekuke, Byrch, Kurbyrcz, Hagmáfő stb.).

Középkori egyházáról bizonyosabbat mond az a tény, hogy a XVIII. században két egyháza van: református és unitárius. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188, 227.; Négyszáz Év. 49.) Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a reformáció előtt már katolikus egyháza van s a reformáció során előbb református egyház alakul, majd a hívek egy része az unitárius vallásra tér át, s akiknek külön új templomot építenek.

E század elején unitárius anyaegyház, a református egyház pedig Haranglábhoz tartozik, mint filia. (Helységnévtár. 1913.)

Unitárius templom