76. NAGYPETRI

1370-ben Petri néven jelentkezik a forrásokban, Kispetrivel együtt. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1428-ban Nygpetry, 1484-ben Naghpetri, 1523-ban Naghpethry, 1625-ben Nagi Petri (uo.) formában szerepel.

1335-ben Magnuspetri papja, Márton a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast és 10 banálist fizet. Beke ezt az adatot (Az erd. egyházmegye. 134.) Nagypetrire vonatkoztatja, míg a Documente (XIV. C., III. 216.) a margittai Molnospetrire. Egyik sem valószínű.

Bizonyos viszont, hogy 1509-ben Nagypetri plébánosa György, hunyadi presbiter: „Georgiu presbiter de Hunyad, et plebanus de Nagypetri...” (Móré: Arhitectura gotică. 41/96.) Az erről szóló oklevélből azt is megtudjuk, hogy a templom Szent Katalin tiszteletére volt szentelve: „Ecclesie Beate Caterine virginis.” (Móré: i.m. 41/97.)

„A templom alakja, építési stilja a XV. századra mutatnak.” (Ref. Névkönyv. 1872. 15, 16.) Ezt erősíti meg a szentély többszögű záródása, a szentély északi falában megőrzött fali szentségfülke csúcsíves stílusa. Román kori ablakai előbbi templomra utalnak. A diadalívet lebontották, belőle csak egy indítókő maradt meg bizonyságul.

Kazettás mennyezete egy kazettán feltüntetett dátum szerint 1713-ban készült. Asztalos István munkája.

A hajót 1779-ben a déli oldal felé szélesítik, amikor Umling Lőrinc révén három új sor kazettát pótolnak hozzá. Ekkor bonthatták le a diadalívet is. (Móré: i.m. 41.; Kelemen: Művészett. I. 248.,132, jegyz.) A templomtól nyugatra fatorony áll.

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)

Református templom