2. FELSŐCSERNÁTON

1497-ben Felső-Chernáthon néven írják az oklevelek. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Bálint I.: Judeţul Covasna.) Az 1567. évi regestrumban 36 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 97.)

A középkorban Alsócsernátonnal egy egyházközséget alkotott, de külön templomról nincs adat. Bár ennek léte feltételezhető, mert már az 1567. évi összeírásban tekintélyes nagyságú falu.

A feltételezést igazolja az is, hogy Ika várától északra, a Szentkert nevű helyen, melynek közelében a Remetének nevezett kaszáló van, középkori kápolna volt, melyet erős védfal övezett, 34 öl kerülettel.

A kápolna romjai a múlt században még látszottak és a várfal alapjai is kivehetők voltak. A hagyomány úgy tudja, hogy a reformáció előtt búcsújáró hely volt. (Orbán: i.m. III. 97., 1. jegyz.)

A reformáció idején a hívek reformátusok lesznek és saját egyházközséggé szerveződnek, külön templommal. Régi templomukat lebontják és 1836-ban felépül a ma is álló templom.

A középkori katolikusok és a későbbi reformátusok egyházán kívül más egyház nincs.

Református templom