59. MAGYARSÁRD

1341-ben jelentkezik először oklevélben Saardpataka néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 369.) 1353-ban Sard, Sardu, 1428-ban Saard, 1715-ben Magjar Sárd formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

Templomáról középkori oklevelek nem beszélnek. Ellenben beszél maga a templom.

Eredetileg egyhajós gótikus templomnak épült kb. 1300-ban. Később, a reneszánsz idején a mellékhajókkal megtoldották. (Kovács: Magyar ref. templomok. 234.)

Ma fedél nélküli, a szentély és sekrestye falai romosan állanak, de tisztán megőrizték eredeti gótikus jellegüket.

A reformáció során lakói reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században hívei nagyon megfogyatkoznak, s csak mint filia létezik. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.)

A református templom romjai