45. ZSELYK

1332-ben Sylk néven jegyzik a pápai tizedjegyzékben. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 565.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1587-ben Selk, 1733-ban Zelka (C. Suciu: i.m.) a neve. A tatárjárásig szász település, azután magyar.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosát megidézik a pápai tizedszedők elé, a plébánia jövedelmének megállapítására. Sem az eredményről, sem későbbi befizetésről nincs adat. (Györffy: i.m. I. 565.; Documente. XIV. C., III. 136.) Beke (Az erd. egyházmegye. 117.) feltételezi, hogy a jövedelem nem éri el a minimális 2 forintot, s így mentesül a fizetés alól.

1439-ben Blasius Christianus a plébános. (Urkundenbuch. V. 37.)

A középkori templom helyett 1867-ben egészen új templomot építenek. (Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 90, 645.) A régi templomból csak egy 1675-ből származó harang maradt meg. (Kemény– Gyimesy: i.m. 434.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt. 1596-ban magyar többség kerül.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)

Lutheránus templom