Január 22.

 

Vince hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra (†304). Legendáját az Érdy-kódexben,* továbbá a ponyvaköltő Varga Lajos versezetében* olvashatjuk. Egyikben sincs magyarázat Vincének, Vince napjának a szőlővel, borral való kapcsolatára.

Tiszteletét* jelentős mértékben előmozdította nemesi származása, amelyre a feudális Európa sokat adott. Már a koronázási paláston (1031) föltűnik. Kopasz nádor a váradi székesegyházban oltárt emelt a tisztességére.*

Közép-európai kultusza a XI. században idekerült ereklyéi révén Boroszlóból sugárzik szét. Gótikus művészetünknek Vince-ábrázolása nincs, helyesebben nem maradt ránk. Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Sokatmondó kivétel azonban a Sárospatak határában emelkedő Szentvincehegy, a helybeli nép ajkán Szemince, amelyen a középkorban (1238) szőlők között dominikánus klastrom állott.* A patrocinium nyilván a rajnavidéki latini idetelepítésével is összefügg.

Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni. Voltak, akik vesszőt vágtak le, és a meleg szobában rügyeztetni kezdték. Ennek állásából, mértékéből azután az őszi termésre következtettek.

A pécsi Gyükés szőlőhegy bosnyák eredetű gazdái a Bertalankápolnában Vince napján bemutatott mise idején hurkát, disznógömböcöt akasztottak a szőlőkaróra, hogy majd akkora fürtök teremjenek mint a gömböc. Hasonlóan szoktak ünnepelni kint a hegyben a mohácsi, szökédi, nagytótfalusi sokác szőlősgazdák is.

Mohácson meg úgy vincéznek, hogy a János napján szentelt borral, vízkereszt ünnepén szentelt vízzel, a gazdák kimennek a szőlejükbe. Körüljárva, a széleit szentelt vízzel hintik meg, a négy sarkát pedig a jánosborral öntözik. Itt is szoktak a karóra gömböcöt (kulena) akasztani, majd megenni.*

A napot az ormánsági Kémes reformátusai is számontartják. Szerintük akkor lesz sok bor, ha ma a nap besüt a pincébe. Ilyenkor az ajtaját is kitárják. Utána természetesen áldomásivásra kerül sor.*

A horvátok is a szőlőhegyen vigadoznak Vince napján. Úgy vélik, hogy sok bor lesz, ha esik az eső.*

Dávod magyar szőlőművesei takaráskor egy üveg bort rejtenek a földbe. Vince napján kimennek a szőlőbe, megkeresik és áldomásul megisszák.

Vásárosdombón,* Ecsegen, Ábrahámhegyen,* Sióagárdon még a századforduló körül is szőlőbirtokosok egy-két tőkét jelképesen megmetszettek ezen a napon, hogy majd jó termésük legyen. Egerben vesszőt metszenek a szőlőben. Ez a vincevessző. Hazaviszik, vízbe teszik. Hajtásából az új termésre jósolnak.*

A nap szokásai között itt-ott felbukkanó szimbolikus metszésnek, vágásnak talán ikonográfiai háttere van. Erről még beszélünk.

Vince napjához időjárási regulák fűződnek. Nevének értelme: győzedelmes. Ünnepének kalendáriumi helyéből adódik, hogy ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.

Nevének a vinum szóval rokon hangzása magyarázza, hegy a szőlőművesek névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni: a franciák, hollandok, németek, csehek,* horvátok, és velük együtt természetesen a magyarok is.

A Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése:

 

Vincenti festo si sol radyatur memor esto,

Tunc praepara vas, quia vitis fert tibi uvas.*

 

Országszerte emlegetett verses regula:

 

ha Megcsordul a Vince,
tele lesz a pince,

 

vagyis ha ezen a napon olvad, az eresz megcsordul és jégcsapok keletkeznek, akkor jó lesz a bortermés. Vásárosmiskén úgy mondják, hogy jó termés lesz, ha Vince napján folyik a kerékcsapásban a víz.

Hajós öreg németjei szerint a tél fele most már elmúlt. Közben mondogatják, hogy jó bor terem, ha reggel a kocsi jégen jár, délután meg verebek fürdenek a napfényben: Reinen Wein gibt es, wenn in der Früh das Eis trägt den Wagen, nachmittags im Sonnenschein die Spatzen baden.* A közeli Harta regulája: Vinzentschein bringt viel Wein.*

 

*

 

Vincét vértanúságának egyik ikonográfiai eszköze, a fejsze, néha csákány, irtókapa után Berchtesgaden és Wienerwald favágói, olykor ácsai is patrónusuknak tisztelték. A hagyomány a régi Magyarország néhány határszéli német falujában is gyökeret vert. Ezek: Fraknó (Forchtenau), Újtelep (Neustift), Szalonakhuta (Glashütten bei Schlaining), Felsőszénégető (Oberkohlstätten), Pónic (Punitz) és még néhány hely. Ezen a napon nem dolgoztak. Misét hallgattak, áldomást ittak, olykor – farsang lévén – bálat (Holzhackerball) is rendeztek.

Fraknó és Németújvár (Güssing) és még néhány falu német népe szerint a madarak Vince napján házasodnak:

 

Zu Vinzenzi heiraten
die Vögel zusammen.

 

Ezért nem szabad a táj népi hagyománya szerint az erdőben dolgozni, fát dönteni, hogy az ember a madarak menyegzőjét (Vogelhochzeit) meg ne zavarja, hiszen majd holnap, Szent Szűz kézfogójának ünnepén (január 23) nászéneket énekelnek Máriának. A hiedelemnek alsóausztriai párhuzamai is vannak.*




Hátra Kezdőlap Előre