O


Occidental Press. Csicsery-Rónay István által 1953-ban Washingtonban alapított kiadóvállalat, amely célul tűzte ki "a magyar kultúra ápolását a száműzetésben és a magyar szellem értékeinek megismertetését a szabad világgal". Első kiadványa, a "Száműzöttek naptára" 1954 januárjában jelent meg. Azóta csaknem negyven kiadványa látott napvilágot. Köztük két lírai és egy elbeszélő antológia, több vers- és műfordításkötet, Márai-, Gombos- és Szabó Zoltán-művek, Gaetan Picon "Korunk szellemi körképe" című, két kiadást megért munkája, valamint a magyar emigráció számos jeles szellemi emberének könyve. Kiad irodalmi és zenei lemezeket és kazettákat is. Ezek száma elérte a megjelentetett könyvek számát. A könyvek és lemeztasakok illusztrációit neves grafikusok készítették, a többi között Buday György, Domján József, Szalay Lajos. A lemezek és kazetták Ady Records néven jelennek meg.


Ofry, Dan (Budapest, 1929. nov. 20.) újságíró. Középiskoláit Budapesten végezte. 1949 óta él Izraelben. A jeruzsálemi Héber Egyetem társadalomtudományi karán 1960-ban diplomát szerzett. Újságíró lett. Az ötvenes évek közepe óta az Új Kelet munkatársa. 1968-ban Herzl-díjat kapott. 1973-ban a jom kipuri háborúban haditudósítóként megsebesült. 1974-ben megindította a Zohár kiadót. 1979 óta a Jediot Áchronot munkatársa. Dolgozik az Izraeli Rádiónak is.

F. M.: Izrael győzelmes hat napja (Tel-Aviv 1967); A húsz éves Izrael (ant. szerk. uo. 1968); A jom kipuri háború (uo. 1974); Iszer Harel és Izráel titkosszolgálata (uo. 1975); Golda (uo. 1979).


Október 23. Az emigrációs Petőfi Kör angol nyelvű folyóirata. Megjelent New Yorkban 1958 és 1960 között (fel. kiadó és szerkesztő feltüntetése nélkül). Közleményei magyar politikai kérdésekről és az 56-os forradalomról szóltak. Munkatársai közül az ismertebbek: Csicsery-Rónay István, Füzesi István, Gombos Gyula, Gömöri György, Horváth János, Jónás Pál, Kéthly Anna, Király Béla, Kiss Sándor, Kocsis Gábor, Kovács Imre, Kővágó József, Nagy Ferenc, Sztáray Zoltán, Zsakó Gyula.


Oláh György (Homonna, Zemplén vm, 1902. szept. 8. – Villa Carlos Paz, Córdoba, Argentína, 1981. szept. 13.) író, újságíró, szerkesztő. Budapesten elvégezte a Műegyetem közgazdaságtudományi karát. Újságírói pályafutását 1924-ben kezdte a Magyarságnál, később az Új Magyarság vezércikkírója volt. Szépirodalmi munkákat is írt, főleg azonban politikai tanulmányokat. 1929-ben jelent meg "Hárommillió koldus" című könyve. 1930-ban alapító tagja volt a Wesselényi Reformklubnak. 1939-ben kormánypárti programmal kapuvári képviselő. Utána Imrédy Béla csoportjához csatlakozott. 1938 őszén megalapította az Egyedül vagyunk című folyóiratot, amely később kéthetenként jelent meg és 1940-től kezdve az Imrédy-féle politikai irányvonalat követte. A magyar országgyűléssel került 1945 tavaszán Németországba, majd Olaszországba költözött. 1948-ban kivándorolt Argentínába. Először Buenos Airesben élt, majd a hatvanas években Córdobába költözött. Cikkei főleg a Kanadai Magyarságban, a buenos airesi Magyar Hírlapban, a Nemzetőrben jelentek meg.

F. M.: "Az antikrisztus itt jár köztünk" (publ. Buenos Aires 1973); A festmény és a fattyú (r. München 1979).


Olasz Rádió (RAI) magyar műsora. 1939-ben indult Tóth László és Sinkó József szerkesztette. 1950-ben Szőnyi Zsuzsa kapcsolódott be a munkába. 1962-től Mihályi Géza szerkeszti a napi adásokat. Ezekben közreműködött a többi között Márai Sándor, Pálinkás László, Simonfay Ferenc, Triznya Mátyás, Várady Imre, Vásárhelyi Vera.


Oplatka András (Andreas, Budapest, 1942. febr. 5.) újságíró, műfordító. A magyar forradalom után középiskolás diákként került Nyugatra. A középiskolát Svájcban fejezte be. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Zürichben végezte. Újságíró lett a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatánál. Évekig tudósító volt Stockholmban, Moszkvában, Párizsban. Mint műfordító XIX. és XX. századi magyar elbeszélők (Jókai, Mikszáth, Karinthy Frigyes) műveit ültette át németre.

F. M.: Ungarische Erzähler (műford. Zürich 1974); Der Eiserne Vorhang reisst, Ungarn als Wegbereiter (tan. uo. 1990).


Opus Mystici Corporis (OMC). Katolikus magyar könyvkiadó. Török Jenő jezsuita tanár alapította 1957-ben Bécsben. Kezdetben magánvállalkozás volt, később az Osztrák Püspöki Kar Lelkipásztori Intézetének magyar osztályaként (Pastorale Ungarnhilfe) működött. Az alapítók egyike László István kismartoni püspök. Az osztrák püspöki kar segítségén kívül élvezi magyar, osztrák, német egyházi személyek támogatását. Igazgatója Liptay György. 1984 októbere és 1988 júliusa között szerkesztőségi munkatársa volt Kozma György. Kiadványai – immár több mint háromszáz – a lelkipásztori munkát vannak hivatva segíteni: hittankönyvek, ifjúsági művek, bibliai ismereteket gyarapító munkák, elmélkedések, liturgikus- és imakönyvek, hitbuzgalmi írások, szentek és szentéletű emberek életrajzai. Nagy példányszámban jutnak el Magyarországra is. Rendszeres olvasói főleg katolikus papok. A kiadó hangszalagokat és kazettákat is forgalmaz.


Ölvedi János (Érsekújvár, 1914. júl. 20. – München, 1983. ápr. 22.) író, újságíró. Főiskolai tanulmányait a pozsonyi szlovák egyetemen kezdte és 1934-től a budapesti Tudományegyetemen folytatta, de 1937 elején abbahagyta. Részt vett az Egyetemi Kör munkájában. 1935 tavaszától elemzéseket írt a szlovákiai magyarok problémáiról a Magyar Szemle című folyóiratban. A Felvidék visszatérése után az ennek ügyeivel foglalkozó minisztériumba került titkárnak. Onnan diplomáciai szolgálatba lépett, a szófiai követségen sajtóattasé lett. 1944 elejétől a Függetlenség című napilap munkatársa. 1945 tavaszán Nyugatra telepedett át és a háborút követő években élénk szerepet játszott a németországi magyar emigránsok kulturális életében, majd kivándorolt az Egyesült Államokba. 1951 március végén New Yorkban szerződtette a Szabad Európa Rádió munkatársnak. 1952 márciusában a müncheni szerkesztőségbe került. Ott dolgozott (Nyárhidi László néven) 1979 július végi nyugalomba vonulásáig. Érdeklődésének és írói munkájának központjában a nemzetiségi kérdés és a szlovákiai magyar kisebbség sorsa állott. Erről szóló tanulmányai és cikkei főleg az Új Látóhatárban és a Katolikus Szemlében jelentek meg. Írt ezenkívül az Új Hungáriába, a Bécsi Naplóba és más lapokba is.

F. M.: Levelek a száműzetésből (München 1947); Az ismeretlen légió: öt tanulmány (uo. 1948); Napfogyatkozás, Magyarok Szlovákiában (New York 1985).


Őrség. A Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület tájékoztató közlönye. 1968 áprilisa óta jelenik meg Felsőőrött. A burgenlandi magyarok életével és kulturális problémáival foglalkozik. Irodalmat is közöl. Első szerkesztője Moór János volt. Jelenleg Galambos Ferenc szerkeszti.


Őry Miklós (Németlövő, Vas vm, 1909. szept. 9, – Klagenfurt, 1984. febr. 19.) egyháztörténész, író. 1927 júliusában belépett a jezsuita rendbe. Szegeden filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett. 1938 júniusában pappá szentelték. 1940–43-ban a római Szt. Gergely Egyetemen tanult és dogmatikai doktorátust szerzett. 1949 tavaszától Olaszországban, majd Belgiumban, végül 1954-től Ausztriában élt. Az innsbrucki Canisianumban; majd a klagenfurti egyházmegyei papnevelő intézetben tanított. 1955-től a Nyugaton szétszórt magyar papok és hívek összefogásán munkálkodott. Részt vett a Szolgálat című 1969-ben indult katolikus folyóirat szerkesztésében. Kutatásai és írói munkája fő tárgya Pázmány Péter élete és tevékenysége volt. Pázmányról, doktori disszertációját is beleértve, négy könyvet adott ki, köztük Pázmány első latin művét, az Egyházról szóló "Diatriba Theologica"-t hasonmás kiadásban. Tanulmányokat írt a Katolikus Szemlében és a Szolgálatban.

F. M.: Pázmány Péter lelkisége (ant. Klagenfurt 1964); Pázmány Péter tanulmányi évei (életr. tan. Eisenstadt 1970).


Ősze András (Nagykanizsa, 1909. jan. 14.) szobrászművész, kritikus. 1937-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Szépművészeti Főiskolán. Ezt külföldi tanulmányutak és kiállítások követték. A Vigiliában műbírálatokat, a Válaszban verseket közölt. 1946-tól két évet Rómában töltött, 1948-ban Brazíliában dolgozott a brazil kormány megbízásából. 1949-ben nem tért vissza Magyarországra, hanem Brazíliában maradt. Kilenc évet töltött ott, saját szobrász-kerámiai iskolát tartott fenn s két másik iskolában is tanított. 1958 és 1962 között az Egyesült Államokban élt. 1962 és 1964 között a perui Cuscoban és Limában vendégtanár volt. Utána New Yorkban dolgozott. Műveiért több nemzetközi díjat kapott.


Ötágú síp. Hamza András által 1973-ban alapított, New Brunswickban szerkesztett és kiadott irodalmi folyóirat. 1973 áprilisa és 1975 nyara között összesen hat száma jelent meg. A szerkesztőségi munkatársak Faludy György, Harsányi András, Kannás Alajos, Makkai Ádám és Nagy Károly voltak. Rajtuk kívül a többi között Bakucz József, Bay Zoltán, Flórián Tibor, Kovács Imre, Wigner Jenő írásait közölte. Közleményeinek tekintélyes része hazai és erdélyi magyar írók műveinek másodközlése volt.

 




Hátra Címlap Előre