48. II. RÁKÓCZI FERENC

FEJEZETEK

A magyar barokk 1690–1740 közötti periódusának legnagyobb, központi jelentőségű személyisége II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) volt, éppúgy, mint a megelőző fél századnak Zrínyi Miklós. Államférfi, hadvezér, író és gondolkodó volt egy személyben mindkettő. Igaz, hogy Zrínyi elsősorban irodalmi munkásságával, Rákóczi viszont főként történelmi tetteivel vívta ki a halhatatlanságot, az előbbi azonban kora történelmének is éppúgy legnagyobb alakja lett, mint az utóbbi a 18. század első évtizedeinek legkiválóbb írója. A századforduló barokk irodalmának nemzeti szellemű, progresszív iránya Rákóczi munkásságában teljesedett ki, az ő írói alkotásaiban érte el nemcsak legnagyobb eszmei gazdagságát, hanem legmagasabb irodalmi színvonalát is.