baltás tánc

A pásztorok – főleg kondások – gyakori munkaeszköze s fegyvere gyakran szolgált a pásztortáncok, → kanásztáncok és → botolók tánceszközéül is. A történeti és néprajzi adatok szerint a kondás baltával, fokossal járt táncokkal a magyar népterület különböző részein – főleg a Felföldön, a Dunántúlon és az Alföldön – találkozunk, A Felső-Tisza vidéki teknővájó cigányok fejszével és rövid nyelű kapocskával is botolnak. Munkát imitáló baltás táncot a Felső-Tisza vidékéről ismerünk, amikor tánc közben faragnak ki egy darab fát. A szlovákok, goralok és ruszinok az odzemok, hajducki, valašski, zbójnicki nevű pásztortáncaikat járják fokossal. (→ még: mesterségtánc) – Irod. Harasymczuk, W.: Tance huculskie (Lwów, 1939); Morvay Péter–Pesovár Ernő: Somogyi táncok (Bp., 1954); Kotonski, W.: Góralski i zbójnicki (Cracow, 1956); Zálešák, C.: L’udové tance na Slovensku (Bratislava, 1964).

Baltás tánc (Lotz Károly rajza után készült 19. sz. közepi litográfia, vásári áldomásozók baltástáncáról)